Szent István ünnepe
Idén is Szent István-napi kenyérszentelés és szentmise volt a budapest–budatétényi Szent István király plébánián augusztus 20-án. A hagyományos szertartás díszpolgárunk, Udvarnoky László plébános, valamint Gável Henrik esperes és Szőke Lajos nagytétényi plébános részvételével zajlott. A kenyérszentelésen, a szentmisén részt vett Karsay Ferenc polgármester is.
Elsőként 1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter foglalta rendeletbe a kissé feledésbe merült aratóünnep felújítását. Később egyre több ünnepi mozzanat kapott helyet a rendezvényeken, többek között a kenyéráldás is, 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar kenyér ünnepének nevezték.
Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot.
Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.
A második világháború után kapott új dátumot a Magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-i ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, melynek továbbra is fontos mozzanata maradt a kenyérszentelés. Napjainkban augusztus 20. ötvözi Szent István kultuszát, az államalapítás emlékét, az aratás befejezésével az új kenyér ünneplését, a tisztavatást, valamint a tűzijátékot is.
Ünnepség a Szent István-szobornál
A Baross Gábor-telepi Polgári Kör is Szent István-napi ünnepséget tartott a helyi Szent István-szobornál. Az eseményen Monostoriné Szeleczky Gabriella történész, a Baross Gábor Általános Iskola tanára mondott ünnepi beszédet. – Bármilyen korban éltek is a magyar emberek, augusztus 20. mindig összegyűjtötte, közösséggé kovácsolta őket – hangsúlyozta a történész. Ezt az ősi, népünk számára igen fontos napot még a kommunista diktatúra sem tudta eltörölni, bár mindent megtett érte. A magyar nép kereszténységét, szuverén államát, hazáját, otthonát ünnepli benne ősidők óta – emelte ki Monostoriné Szeleczky Gabriella. A megemlékezésen fellépett a Bukovinai Székely Népdalkör, Pollák Miklós zenész, dalszerző és Ambrus Károly tárogatóművész is. (VH)
